A "pipákra" kattintva lehet megtekinteni a részleteket. Életbe lép az új istentiszteleti rend, aminek értelmében Rétságon fél évszázad után minden vasárnap 9 órától ismét református istentisztelet, ezzel együtt pedig a balassagyarmati istentisztelet 10 óra helyett 11 órától kezdődik. A gyülekezet új beosztott lelkipásztora Molnár Melinda. A gyülekezet lelki növekedése és erősödése következtében növekszik az istentiszteletek látogatottsága. Új gyülekezeti logó kialakítása, mellyel az evangéliumi küldetéstudatunkat és gyülekezetünk sajátos karakterét kívánjuk kifejezni tömören, egyszerűen és megjegyezhetően. A logón egy stilizált kakas található egy bástyán. A gyülekezet honlapja elindul a www.balassagyarmat.reformatus.hu címen. A gyülekezet beosztott lelkipásztora lesz Molnár Ambrus. Testvérgyülekezeti kapcsolat kezdete Fehérgyarmattal. Pályázati támogatással megépül a gyülekezet multifunkcionális sportpályája és fedett kültéri közösségi tere. Az állam bevezeti a kötelezően választható hitoktatást az iskolákban, ami évről-évre növeli mind a balassagyarmati, mind pedig a szórványbeli iskolában a hittanosok számát. A gyülekezet lelkipásztora Molnárné Tóth Erzsébet lesz. A gyülekezetben elindul a nyári napközi ifjúsági gyerektábor. Felépül a gyülekezet ifjúsági terme és garázsa. A gyülekezet lelkipásztora Molnár Zsigmond lesz (2012ig), a szórványlelkész Molnárné Tóth Erzsébet. A gyülekezet életét, eseményeit támogató Zeke Kálmán Alapítványt létrehozza néhány gyülekezeti tag. A gyülekezet hanyatlásában a megváltozott ideológiai nyomás sem tudott nagy fellendülést okozni. Az elöregedő, életfunkciókat csak részben mutató gyarmati gyülekezet nem igazán tudta kihasználni a megnövekedett mozgásteret. A gyülekezet lelkipásztora Róka Lajos lesz (1999ig). Az állam éppen azokat a társadalmi csoportokat tartotta fokozott nyomás alatt, amelyek a balassagyarmati reformátusság fő bázisát jelentették: pedagógusokat, hivatalnokokat, katonatiszteket. A gyülekezet leépülése a hetvenes és nyolcvanas években sem állt meg. Elöregedés és vallási közömbösség volt jellemző, miközben a gyülekezet lelkésze mindent megtett a megmaradás érdekében. Egész életében igen szerény körülmények között élt. A templomot kívülről renoválják. A gyülekezet lelkipásztora a pénztelenség miatt mellékfoglalkozás után néz (a kórházban adminisztrátor). 245 nyilvántartott család közül a tisztán református családok száma mindössze 6 (!), a többi vegyes házasság. 60 család semmilyen módon nem vesz részt a gyülekezet életében. 120 református költözik el a városból, ezzel szemben 20 érkezett. A gyülekezet életének felfelé ívelő időszaka ismét visszaszorulást mutat. A vallásos közömbösség erősödik. Ennek oka a hivatalos ateista ideológia és a családok egyre növekvő bizalmatlansága. Tegez Lajos a gyülekezet segédlelkésze lett. Az anyaegyházközséggé alakulás 50. évfordulójáról emlékeztek. Ünnepi beszédet Esze Tamás egyházkerületi főgondnok, a gyülekezet volt segédlelkésze tartott. A lelki épülés jelei, hogy a gyülekezetben működik: kedden ifjúsági bibliaóra, szerdán asszonyok bibliaköre, csütörtökön lányok bibliaórája, pénteken bibliaóra férfiak, presbiterek számára, szombaton hálaadó istentisztelet, vasárnap de. 9kor a gyerekeknek, 10kor a gyülekezetnek, du. 6kor a Heidelbergi Káté magyarázata volt. Az egyházközség választói névjegyzékében 225 név szerepel. Az egyház anyagi helyzete is rendeződik. Nekiláttak a parókia és a gyülekezeti terem renoválásának. Az egyházmegye számvevője is elismerését fejezi ki az elért eredmények láttán. A gyülekezet lelkipásztora Peterdi Béla lesz (1972ig). 109 egyháztag szerepel a nyilvántartásban. A presbiteri jegyzőkönyv megállapítja: „az egyházközség fenntartása lehetetlenné vált”. A gyülekezet exmissziós segédlelkésze Róka Lajos hat és fél évig. A gyülekezet lelkipásztora Tánczos Dezső lesz (1956ig). A gyülekezetben ekkor 294 fizető egyháztagot tartanak nyilván. A gyülekezet bajaira az új lelkész sem tudott gyógyírt, az egyház helyzete folyamatosan romlott. A gyülekezetnek egy harmadik harangot adományoz Tildy Zoltán Köztársasági Elnök Balassagyarmaton eltemetett édesapja emlékére. Felirata: „Édesapám Tildy László áldozatos emlékére a balassagyarmati református gyülekezetnek - A Magyar Köztársaság Elnöke – Az Úrnak 1947 októberén – TEBENNED BÍZTUNK ELEITŐL FOGVA URAM – (kehely köré írva félkörben) – Gyűjtsétek elém kegyeseimet, akik áldozattal erősítik szövetségemet – Zsoltárok könyve 50:5 – Öntötte Szlezák László, Magyarország Aranykoszorús Harangöntő Mestere”. A gyülekezet anyagi helyzete romlott és sokan lemorzsolódtak az egyháztagok közül. Egy mély időszak következik. A háború után a presbitérium összeült, hogy számba vegye a károkat. A szomorú leltár: a templom minden ablaka betört, az úrasztalának márvány fedőlapját darabokra zúzták, a padok összetörtek, a harmónium megrongálódott, a kályhákat, konyhai tűzhelyeket, a parókián levő bútorokat elvitték, a bérház tetején lyuk tátongott. A helyreállítás azonnal megkezdődik. A gyülekezet presbitere, Hollósy Géza saját nyomdáját és egyik házát a gyülekezetre hagyta végrendeletében. (Az államosításkor mindkettőt elveszik a gyülekezettől és többet nem adják vissza.) A kórház későbbi névadója, Dr. Kenessey Albert kórház igazgató főorvos sokirányú elfoglaltságára hivatkozva lemondott a presbiteri tisztről. Egy újabb második harangot kap a gyülekezet, ami megegyezik az előzővel. Felirata/Öntetett „ Mohácsy József és Neje születetett: Zanna Hermina emlékére” - Egyedül Istené a Dicsőség - Balassagyarmat 1930 – öntötte Szlezák László harangöntő – Magyarország Aranykoszorús Mestere – Budapesten; „ Ha ma halljátok az ő szavát, ne keményítsétek meg a ti szíveteket!” (Zsolt 95,7-8) A gyülekezet lelkipásztora Antal Zoltán lesz (1947ig) A gyülekezet segédlelkésze Esze Tamás, a későbbi egyházkerületi főgondnok (1958-1989). Ebben az időben a presbiterek között található vármegyei főispán és királyi törvényszéki elnök, ami erőteljesen növelte Balassagyarmaton a reformátusság presztízsét. Már 103 név szerepel az egyházfenntartóit fizetők névsorában. A második harangot elviszik a gyülekezetből és ágyút öntenek belőle. Ebben az évben alakult meg a Balassagyarmati Református Nőegylet 80 rendes és 23 pártoló taggal. A gyülekezet első önálló lelkészének, Kovács Sebestyén Józsefnek a beiktatása (1928ig). Ettől a naptól mind a mai napig van önálló református lelkésze Balassagyarmatnak. Felkerül a második harang a toronyba, a következő felirattal: „Isten dicsőségére öntette a balassagyarmati ev. Ref. fiókegyház 1907. évben”. A gyülekezet gondozását Sörös Béla losonci lelkész látta el. Felépül a parókia és a gyülekezeti ház. Felkerül az első (kis) harang a toronyba, melynek felirata: „A balassagyarmati kálvinista egyház részére öntetett engem Pintér Sándor római katolikus, hogy a magyarok igaz Istenét vég nélkül való időn át dicsőítsem”. A gyülekezet lelki növekedése és erősödése következtében növekszik az istentiszteletek látogatottsága. Megtörténik Szeghő Lajos építőmester tervei alapján felépített neogótikus templom avatása. Zeke Kálmán közli Nagy Gedeon diósjenői esperessel, hogy a református egyház tagjainak száma Balassagyarmaton 137 fő. Felmerül a templom építésének gondolata. A gyülekezet fizetett hitoktatója Szoboszlay Mór. Ekkor határozzák el a templom építésének idejét (1904 tavasz). A gyülekezet fiókegyházzá alakult. Felállt a presbitérium id. Fáy Albert főgondnok és Zeke Kálmán gondnok vezetésével. A pünkösdi istentiszteleten úrvacsorát vett 42 fő (30 férfi és 12 nő) és ekkor már konfirmál egy fő. A rendszeres istentiszteletre és úrvacsoraosztásra való igényt indítványban fogalmazza meg Szoboszlay Mór (későbbi hitoktató) és Zeke Kálmán (leendő gondnok) Nagy István, diósjenői segédlelkész szolgálatával megkezdődtek a református istentiszteletek Balassagyarmaton. Ekkor 80 lélek szerepelt a még szórvány-gyülekezet és környékének névjegyzékében: földbirtokosok, városi és megyei hivatalnokok, katonák, vasúti tisztek és segédtisztek, pedagógusok fennmaradt nevei bizonyítják, hogy a gyülekezet fejlődése összefüggött a városi és megyei hivatalok kiépülésével és az infrastruktúra fejlődésével. Balassagyarmat város lakossága ekkor 5253 fő, melyből a vallási mutatók szerint 8 fő a reformátusok lélekszáma Az I. Lipót által kiadott Explanatio Leopoldina a nyilvános vallásgyakorlást csak azokon a helyeken engedélyezi, amelyek szerepelnek az 1681-es templomjegyzékben. Ezzel hosszú időre megakadályozza a reformáció további terjedését. Balassagyarmat újjáéledésének éve. Budetin várában adja ki Jakusith Kata a telepítőlevelet, mely a szabad vallásgyakorlást is tartalmazza. A protestáns „gyászévtized” (1671-1681) korszakában a település vallásos összetétele komoly változáson ment át, aminek következtében a reformátusságról nincs adatunk. Ha volt is 1-2 református személy vagy család, a nyilvános vallásgyakorlást nem engedélyezték számukra. Balassa Bálint kísérletet tesz az újratelepítésre. Balassagyarmat török kézre kerül, akik szinte teljesen elpusztítják a települést. Turai Máté nevű lelkész szerepel a Felső-Dunamellék református egyházközség névsorában Balassa-Gyarmatnál. A Bethlen seregek állomásozásával a református hitélet is virágozni kezd. Siklósy Mátyás református lelkész neve nyer említést ebből az időből. Bethlen Gábor hadai egymás után foglalták el a nógrádi várakat, köztük Gyarmatét is. Szenci Molnár Albert, a híres zsoltárfordító észak-magyarországi látogatásai során latin nyelvű naplójában tesz említést a gyarmati református eklézsiáról és az itt folyó vallásos nevelésről. Bocskai István csapataival bevonul Gyarmatra, amivel kezdetét veszi a város és a reformáció kálvini irányzatának kapcsolata. A reformációs mozgalmak következtében Luther tanai már ismeretesek voltak Nógrádban. Kezdetben nem vált szét a reformáció lutheri és kálvini ága (1567 – debreceni nagy alkotmányozó zsinat; 1577 Formula Concordiae).
Új Istentiszteleti rend
Új beosztott lelkipásztor
Növekszik a gyülekezet
Új gyülekezeti logó
Új beosztott lelkipásztor
Testvérgyülekezet
Sportpálya épült
Hitoktatás bevezetése
Új lelkipásztor
Ifjúsági gyerektábor indul
Ifjúsági terem épül
Új lelkipásztor
Zeke Kálmán Alapítvány
1990-es évek
Új lelkipásztor
Templom felújítás
A hanyatlás korszaka
A hanyatlás korszaka
A hanyatlás korszaka
A hanyatlás kezdete
Új segédlelkész
50-ik évforduló
A lelki épülés jelei
Fellendülés
Új lelkipásztor
109 egyháztag
„Az egyházközség fenntartása lehetetlenné vált”
Új lelkipásztor
Harmadik harang
Szomorú leltár
Saját nyomda
Dr. Kenessey Albert lemondott
Új második harang
Új lelkipásztor
A gyülekezet segédlelkésze Esze Tamás
Növekvő létszám
Odavész a második harang
Első önálló lelkész
Felkerül a második harang a toronyba
Felépül a parókia
Felkerül az első harang a toronyba
Növekszik a gyülekezet
A templom felavatása
A templomépítés gondolata
A gyülekezet fizetett hitoktatója Szoboszlay Mór
A gyülekezet fiókegyházzá alakul
Fejlődő gyülekezet
Fejlődő gyülekezet
Megkezdődnek az istentiszteletek
Újrakezdés
I. Lipót
Szabad vallásgyakorlás
A protestáns „gyászévtized” (1671-1681)
Balassa Bálint kísérletei
A város török kézen
Turai Máté lelkész
Bethlen hatása a református hitéletre
Bethlen Gábor hadai beveszik Gyarmatot
Szenci Molnár Albert említést tesz Gyarmatról
Bocskai István csapataival bevonul Gyarmatra
A kezdet