A Balassagyarmati Református Egyházközség a Magyarországi Református Egyház tagja.

Magyarországi Református Egyház

Története
A Magyarországi Református Egyház (MRE) a XVI. századi európai reformációs mozgalmak nyomán jött létre. A reformáció helvét (svájci) irányzata, Kálvin reformációja igen hamar elterjedt Magyarországon. A református egyház ekkor a történelmi adottságokból eredően az ország három részre szakítottsága miatt nem tudott szervezetileg egységesen fejlődni. Az 1881-es Debreceni Zsinat alkotta meg az egyházalkotmányunk alapját. Ettől kezdve beszélhetünk szervezeti szempontból egységes magyar református egyházról.
Bővebben ide kattintva olvasható.

Az MRE címere
A címer főalakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, amely hátrafordulva a zászlóra tekint. Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó- és Újszövetséget jelképezi. A középen emelkedő pálma életfa-motívum, de a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi, s érzékelteti a történelmet: a pusztító háborúkban úgy állt az egyház, mint sivatagban az oázis. A főnixmadár a hányatott sors allegóriája: akárcsak a hamvaiból újjászülető csodás madár. A Nap a halhatatlanság és az erő szimbóluma. Kiegészítésül a reformáció bibliai igéje került rá: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” (Róma 8, 31)

Szervezeti felépítése
Egyházközségek
Az MRE a Magyarország területén lévő református egyházközségekből épül fel. Az egyházközségeket a hozzájuk tartozó gyülekezeti tagok alkotják. Az egyházközség vezető testülete a presbitérium, aminek az elnöke a lelkipásztor és a (fő)gondnok. Az egyházközségek feladata egyháztagjait felkészítése, kiküldje és folyamatosan segítse a Jézus Krisztus által az egyházra ruházott missziói feladat végzésére.
Az egyházközségek adatbázisa itt található.

Egyházmegyék
Az egyházközségek az egyházi kormányzás céljából az egyházmegyékben egyesülnek. 27 egyházmegye működik. Az egyházmegye lelkészi vezetője és képviselője az esperes és az egyházmegyei gondnok. Az egyházmegyék segítik a területükön élő egyházközségek szolgálatát, ugyanakkor ellenőrző és felügyeleti jogkört is ellátnak.
A Balassagyarmati Református Egyházközség az Északpesti Református Egyházmegye tagja.
Az egyházmegyék adatbázisa itt található.

Egyházkerületek
Az MRE egyházmegyéi egyházkerületekben egyesülnek. Az egyházkerület elnöksége: a püspök és az egyházkerületi főgondnok. A Magyarországi Református Egyházban négy egyházkerület van: Dunamelléki, Dunántúli, Tiszáninneni és Tiszántúli Egyházkerületek.
A Balassagyarmati Református Egyházközség a Dunamelléki Református Egyházkerülethez tartozik.

A Magyarországi Református Egyház Zsinata
A Zsinat az MRE törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete, tagjait hat évre választják. A Magyarországi Református Egyházat a Zsinat Elnöksége képviseli.

Egyházi intézmények
Egyházunk hitéleti tevékenysége mellett szerteágazó társadalmi szolgálatot végez, számos közfeladatot ellátó intézményt is fenntart.
Diakónia
Egészségügy
Oktatás

Teológiák
Egyházunk életének meghatározó szellemi központjai, a lelkipásztori képzés színterei a teológiák.
Budapest
Debrecen
Pápa
Sárospatak

Hitvallása
Református hitünk egyik fő sarokpontja a hitvallásosság. Hitvallások azért születnek, mert van élő hit. Egyházunk az Apostoli Hitvallás mellett két alapvetően fontos hitvallásos iratot tart számon: a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást.
A Heidelbergi Káté 129 kérdés-felelten keresztül járja körbe a keresztyén hit fogalmát. A II. Helvét Hitvallás a református egyházak egyik legelterjedtebb hitvallása, mely 30 fejezetben foglalja össze a keresztyén hit tartalmát.
Heidelbergi Káté
II. Helvét Hitvallás

Magyar Református Egyház
2009. május 22-én létrejött a Kárpát-medencei református egyházak újbóli egysége, a debreceni Alkotmányozó Zsinaton aláírták a Magyar Református Egyház alkotmányát. Az egység ügyét az egyházkerületi, egyházmegyei elnökségeket tömörítő testület, a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent munkálja.
Bővebben itt olvashat róla.