Alapige:
Ászáf tanítókölteménye. Figyelj, népem, tanításomra, fordítsátok felém fületeket, amikor beszélek! Mert példázatra nyitom számat, ősrégi titkokat akarok hirdetni. Amiket hallottunk és tudunk, mert őseink elbeszélték nekünk, nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az Úr dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt. Intelmeket írt Jákób elé, tanítást adott Izráelnek, és megparancsolta őseinknek, hogy adják azokat tovább utódaiknak. Tudja meg ezt a jövő nemzedék, a születendő fiak, és ha felnőnek, beszéljék el fiaiknak, hogy Istenbe vessék bizalmukat, ne felejtsék el Isten nagy tetteit, és tartsák meg parancsolatait.” Zsolt 78,1-7
Tisztelt Polgártársaim, keresztyén testvéreim!
A 78. zsoltár az emberi nemzettségek történelméről beszél. Arról a történelemről, aminek Mindszenty József is a része, aminek az egész ’56-os forradalom is a része, aminek mi magunk is részesei vagyunk! Erről a történelemről pedig azt mondja, hogy a Szentháromság Istennek alávetett történelem. A Szentháromság Isten tudtával zajló történelem. De mit jelent ez ma számunka?
Hármas feladatban jelöli meg a zsoltáros a történelem hasznát, ami minden történelmi emlékezésnek, így a mai a mai szoboravató ünnepségnek is haszna kell hogy legyen.
- „Amiket hallottunk és tudunk, mert őseink elbeszélték nekünk, nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedékének.”
Helyesen feltárni annak a nehéz történelmi helyzetnek a valóságát, ami nagyon súlyosan érte a keresztyén egyházat és benne mindazokat, akik hűségesek akartak maradni Isten Igéjéhez és azokhoz, akiket Isten rájuk bízott: a magyar néphez. Erről beszél az Isten kijelentett Igazsága melletti kiállás, ami sok szenvedést, nyomorúságot, meghurcolást vagy halált is vállalt a meg nem alkuvás következtében. Erről beszél a sok szenvedő és mártír, akik abban a pillanatban nem titkolták el Isten Igazságát, ennek megnyilvánulását a hazáért való kiállásban. Ezt fel kell tárni és újra el kell mondani. Ebben segít egy történetnek, egy példának, egy személyiségnek a szoborba öntése. 1. A történelem eseményeinek megőrzése!
- Isten a történelem Ura, ezért a történelem feltárása együtt kell, hogy járjon Isten tetteinek feltárásával is. A történelmi eseményeket nem csak helyesen kell elmondani, úgy ahogy megtörténtek, hanem le kell ásunk egészen a mélyéig.
„Nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedékének: az Úr dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt.”
Az ’56-os forradalomban és szabadságharcban is tetten és nyomon követhető Isten történelmi munkája. Aki reményt tudott adni kiválasztott személyiségeknek: Mindszenty Józsefnek, vagy Ravasz Lászlónak, hogy merjenek bátrak és bölcsek lenni, merjék felvállalni a szabadságért való kiállást. Rajtuk keresztül pedig Isten gondoskodó jelenléte tárul fel, aki személyesen kíséri a magyarság életét és sorsát még a legmélyebb pillanatokban is. 2. Isten jelenlétére rámutatás.
- „Tudja meg ezt a jövendő nemzedék, a születendő fiak, és ha felnőnek, beszéljék el fiaiknak, hogy Istenbe vessék bizalmukat, ne felejtsék el Isten nagy tetteit, és tartsák meg parancsolatait.”
A harmadik feladat pedig ennek érvényesítése a jelenben. Egy szoboravatás, a múlt köztéren, látható formában való rögzítés feladat mindnyájunk számára: értenünk kell, hogy mi történt, fel kell tárnunk Isten munkáját és gondoskodását, és ezen keresztül a jelenben a Szentháromság Istenhez kell hívni családjainkat, rokonainkat, nemzetünket. Nehéz feladat egy individualista világban, ahol csak az itt és most számít. De mégis! Ennek a szobornak a valódi haszna az, hogy aki ránéz, az Mindszentyn keresztül Istenre tudjon továbbnézni, belé vesse bizalmát, aki Jézus Krisztusban láthatóvá, megismerhetővé tette magát. Aki Jézus Krisztusban legyőzte a halált és örök életet szerzett azoknak, akik ezt elfogadják tőle.
ÁMEN.
